Az elmúlt 2-3 hétben az emberiség egy rendkívül speciális (és szomorú) élethelyzetben találta magát. Életünkben eddig példátlan ugyanis az a szituáció, hogy egyik napról a másikra gyökeresen megváltozik az életünk: a biztonságot felváltja a bizonytalanság, a szabadságot pedig a karantén.
Azonban rendkívül fontos (sőt, most még inkább, mint általában!), hogy ezekben a vészterhes időkben is megőrizzük az egészségünket, és a testi-lelki egyensúlyunkat. Ehhez adunk mindenki számára jól használható tippeket, amiket otthon, a négy fal között is megtehetünk.
Stressz helyett higgadtság
Az emberek többsége – természetükből fakadóan – fél az ismeretlentől, és fél kilépni a komfortzónájából. Ha megváltozik a napi rutin, és veszélybe kerül a munkahely, vagy a személyes szabadság, a szervezet stresszhormont kezd el termelni, ami felboríthatja a testünk működését.
Az új rutin kialakítása
Akár megszűnt a munkahelyünk, akár nem, fontos, hogy hamar kialakítsunk magunknak egy új napi rutint, amihez tarthatjuk magunkat.
- Keljünk fel mindennap ugyanabban az időpontban (állítsunk be ébresztőt például 7 órára)
- Az ebédet mindig ugyanabban az időintervallumban fogyasszuk el (12 óra és 14 óra között)
- Szánjunk napi 1 órát a tornára, mozgásra (erre még később visszatérünk)
- Igyekezzünk mindennap ugyanakkor lefeküdni (például 11 órakor)
Stresszcsökkentő italok és ételek
A citromfű régóta ismert stresszcsökkentő hatásáról: ha idegesnek, feszültnek érezzük magunkat, szakítsunk rá időt, hogy délután/este igyunk egy csésze teát. Ki lehet alakítani egyfajta rituálét is: olvassunk közben egy könnyed könyvet (például Márai Füveskönyvét), vagy -ha megtehetjük – üljünk ki a kertbe a friss levegőre.
A citromfű mellett a zöld tea is rendkívül jó stresszcsökkentő: magas antioxidáns tartalmú, és gyulladáscsökkentő hatással is bír.
Sokan nem szeretik a brokkolit, pedig a benne található folsav csökkenti a stresszt. Az olajos magvak (mint például a mogyoró, dió) rengeteg hasznos nyomelemet, köztük magnéziumot tartalmaznak – ezek is segítenek a feszültségoldásban.
A halak gazdagok az omega-3 zsírsavakban, ami hozzájárul a normál idegműködéshez. Ha nem szeretjük a halakat, akkor érdemes lenmagolaj-kapszulát fogyasztani helyette.
Stresszcsökkentő gyakorlatok
Az egyik legismertebb feszültséglevezető gyakorlat a jóga és a meditáció. Gyakran összekeverik a kettőt, pedig két, teljesen különböző dologról van szó.
A jóga különböző mozdulatsorokat tartalmaz, amelyek segítenek ellazítani az izmokat, és egyenletessé tenni a légzést.
Ezzel szemben a meditáció sokkal inkább az elmélyedésről szól. Törökülésben ülve különböző mudrák (kéztartások) segítségével kell stabilizálni a légzésünket, és kivezetni a fölösleges feszültséget a szervezetből.
A kreatív folyamatok szintén kikapcsolják az agyat: fessünk, rajzoljunk vagy írjunk naplót – engedjük át a gyeplőt a jobb agyféltekének. Nem probléma, ha egyik sem megy jól, vagy nem tanultuk: mind a rajzolás, mind az írás stresszoldó hatású. Ez utóbbi ráadásul segít rendszerezni az olykor kusza gondolatokat, és sokszor magától megoldást kínál egy-egy problémára.
Együnk változatosan és mozogjunk többet
Amennyire csak lehet, csökkenteni kell a “rossz” szénhidrátfogyasztást, hiszen ezek gyulladást okoznak a szervezetben, ami nem csak a testünkre, de a pszichénkre is kihatással van.
Ilyen termékek többek között:
- A cukros üdítők
- Az édességek, chipsek
- Az energiaitalok
- A finomított pékáruk
- A feldolgozott élelmiszerek (például felvágottak, párizsik)
- A telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételek (hamburgerek)
Reggelire érdemes például zabot és aszalt gyümölcsöt enni. Ez nem csak laktató finomság, de rengeteg rostot tartalmaz, ami hosszú távon csökkenti a koleszterinszintet és mozgással kombinálva segít megszabadulni a zsírpárnáktól is.
Ebédre készítsünk zöldségpürét (például karfiolt), együnk hozzá barna rizst, és csirkét. Fontos, hogy ne együnk túl sokat, és ne terheljük meg a szervezetünket. Ha erre mégis hajlamosak vagyunk, akkor alkalmazzuk a tányér-módszert.
Képzeletben negyedeljük el a tányért. A tányér felére zöldség, vagy saláta kerüljön (ez ugye két negyedet tesz ki), a harmadik negyedbe köret (például basmati rizs), a negyedikbe pedig sovány húst (csirkét vagy pulykát) rakjunk. A mennyiség pedig ne legyen több, mint a nyitott tenyerünk.
Vacsorára válasszunk könnyedebb ételt: pirítóst, néhány katona sonkát, és egy kis zöldséget: paprikát és/vagy paradicsomot.
Az étrendváltás a kezdetben nehéz lesz, hiszen a rossz bélbaktériumok vannak többségben a szervezetben, amelyeket kiéheztetünk. Ezek a baktériumok pedig jeleket küldenek az agyba, hogy cukorra, szénhidrátra van szükségük, hiszen ettől maradnak életben és tudnak szaporodni.
Ha túllendülünk az első 2-3 hónapon, akkor már nyert ügyünk van, hiszen a jó bélbaktériumok elszaporodnak, és az ízlelőbimbóink sokkal inkább átállnak a zöldségre, gyümölcsökre, olajos magvakra.
A rendszeres, megfelelő mozgás szintén fontos: nem csak levezeti a feszültséget, de tisztítja a testet és az elmét is.A négy fal között nyilván nehezebb megoldani, mint általában, mégsem lehetetlen: rengeteg olyan videó található a YouTube-on, ahol otthoni edzéseket, praktikákat mutatnak be. Ezeket mind-mind érdemes beépíteni a napi rutinba akkor, amikor igazán jól esik (ez azonban teljesen egyénfüggő, hogy kinek, mikor).
Támogassuk a szervezetünket vitaminokkal és nyomelemekkel
Most talán az egyik legfontosabb feladatunk (az otthonmaradás mellett), az immunrendszerünk felpörgetése.
Ilyen esetekben napi 2-3000 milligramm C-vitamin fogyasztása is javasolt, főképp a dohányzóknak. Feljebb már említettük továbbá a magnéziumot és az omega-3 zsírsavat, amiknek a fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni.
A B-vitaminok (ideértve a komplett csoportot) fogyasztása szintén fontos; ezek ugyanis segítenek az egészséges bélflóra, és a megfelelő idegműködés fenntartásában.
Napi 30 mg cinkkel pedig már sokat tehetünk az immunrendszerünk védelme érdekében.
Most fokozottan ügyeljünk a higiéniára
Rengeteg fórumon hangsúlyozzák a higiénia fontosságát, így mi csak megemlítjük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
- Rendszeresen mossunk kezet, szappannal
- Ha ki kell mozdulnunk, vigyünk magunkkal kézfertőtlenítőt. Azonban előtte, és utána is mossunk kezet!
- Ha tüsszentetünk, köhögnünk kell, egy zsebkendőbe, vagy a könyökhajlatunkba tegyük.
- Aki úgy érzi, hogy elkapott valamit, de mégis ki kell mennie, húzzon kesztyűt és szájmaszkot.
Használjuk az időt önvizsgálatra, önfejlesztésre
Habár sokan valóságos katasztrófaként élik meg a bezártságot, azért kétségkívül vannak pozitív hozadékai is.
Ha eddig a karrier volt a legfontosabb, és nem jutott elég idő a családra és a gyermekekre, akkor ez remek alkalom, hogy “újra megismerjük őket”. Beszélgethetünk, társasjátékozhatunk, videójátékokkal játszhatunk – segíthetünk neki az online tanulásban. Ami most kényszerűen együtt töltött időnek látszik, az később megpecsételheti a gyermek-szülő kapcsolatát és kellemes emlékként élhet mindenkiben.
Ezen túlmenően végre jut idő az olvasásra, önfejlesztésre is. Ha van rá lehetőség, vegyünk részt online kurzusokon, végezzünk el néhány tanfolyamot. Amennyiben elégedetlenek voltunk a munkánkkal, itt a lehetőség váltani, és kitanulni egy merőben új szakmát.
És végezetül: a bezártság nem tart örökké, csak egy ideiglenes állapot. Ha az egész életünkre tekintünk, nem lesz több, mint egy szempillantás. Az már azonban rajtunk áll, hogyan is tudjuk kihasználni ezt a pillanatot. Koncentráljunk arra, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle.