Ganoderma lucidum – ganoderma gomba
A ganoderma rendszertani besorolása:
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumos gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Taplóalakúak (Polyporales)
Család: Pecsétviaszgomba-félék (Ganodermataceae)
Faj: Pecsétviaszgomba
(Ganoderma lucidum Fr. Karst.)
A ganderma gomba elnevezései különböző
kultúrákban:
kínai: Lingzhi, Shenzhi (szellemek gombája), Xiancao (halhatatlanok füve), stb.
japán: Reishi, mannen-take (tízezer év gombája), saiwai-take (szerencse gomba), saru-no-koshikake (majmok széke/trónja), stb.
koreai: Yŏngji, Bulloch’o (az örök ifjúság füve)
magyar folklór: szépasszonykalán vagy szépasszony kalánya
Fontosabb ázsiai források
időrendben:
Shen Nong: Ben cao jing (i.e. II-I. század)
Taishang lingbao zhicao pin (II. század), a Taoista Kánon része, a pecsétviaszgombának több mint 100 formáját írja le.
Li Shizhen: Ben cao gang mu (1578) a hagyományos kínai gyógyászatról szóló művek közt a legátfogóbb. Az értékét jelzi, hogy máig hivatkozási alapként használják a kínai gyógyászatban.
Fontosabb ázsiai irodalmi források a ganodermáról, időrendben:
Qu Yuan: Kilenc varázsének: A hegyek szelleme (i.e. III. század)1
Ban Gu: Han Wu császár története (I. század)
Zhang Heng: Dal a nyugati fővárosról (107)
Cao Zhi: A pecsétviaszgombáról (III. század)
Cao Zhi: A Lo folyó tündére (223)
Hosszú ének (népdal, ún. yuefu-vers a Han-korból)
Fehér Kígyó legendája (népi legenda, az első irodalmi változat a XVI. századból származik)
Fontosabb nyugati források:
A Ganoderma nemzetséget először 1881-ben írta le Karst, a nemzetségnek egyetlen tagja a Ganoderma lucidum volt.
Patouillard 1889-ben megjelent monográfiájában már 48 különböző Ganoderma faj szerepel. Két ré-szre bontotta a nemzetséget, a Ganoderma és az Amauroderma nemzetségre, ezeket a Polyporacea csa-ládba sorolta.
A Ganoderma lucidum fajkomplexet Murill alkotta meg 1902-ben.
A Ganodermatacea elnevezést M.A. Donk vezette be 1964-ben, a család rendszertanát pedig E.J.H. Corner foglalta össze 1983-ban. A csoportosítás a spórafalszerkezet alapján történt, majd később ezt pontosította és kiegészítette.
Hazánkban a pecsétviaszgomba kutatás kezdete Igmándy Zoltán nevéhez fűződik, aki 1970-ben megjelent művében megállapította, hogy hazánkban 5 különböző Ganoderma faj fordul elő a természetben és ezek közül a leggyakoribb a Ganoderma lucidum.
A ganoderma (pecsétviaszgomba)
főbb hatóanyagai:
“A pecsétviaszgomba (reishi, ling zhi) különböző vadon gyűjtött és termesztett állományaiból származó termőtestének, spóráinak és micélium biomasszájának hatóanyagai közt találhatók szterolok (pl. ergoszterol, b-szitoszterol), különböző enzimek (lizozim, sav proteáz, celluláz, amiláz), polipep-tidek, aminosavak, cukrok, zsírsavak, lanosztán típusú triterpének (pl. ganodersav A-Z, lucidénsav A-G, lucidon A-C, ganoderiol A-H, ganoderol A-B és egyéb származékok); különböző molekulasúlyú poliszacharidok (pl. β-D-glükán, vízoldékony arabinoxilo-glükán, vízoldékony heteroglükánok, ganoderan A és B), valamint ásványi anyagok (kalcium, magnézium, nátrium, mangán, vas stb.). A pecsétviaszgomba termőtestéből, illetve micélium biomasszájából ezidáig mintegy 100-féle poliszacha-ridot és 120-féle triterpenoid vegyületet izoláltak.”
szterolok – ergoszterol
A gombasejtek falának fontos alkotórésze, ennek hiányában a gomba elpusztul.
B-szitoszterol
Növényekben szintetizált szterolvegyület. Állatkísérletekben vizsgálva gyulladáscsökkentő, daganat-képződést gátló, lázcsillapító és immunmoduláló hatásúnak bizonyult.
enzimek – lizozim
A Gram-pozitív baktériumok lízisét (oldódását) segíti elő a sejtfalak roncsolódása révén. Fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, leginkább a szervezet bejáratainál (szem, orr, száj, stb.) található. Néhány növényben is megtalálható, a pecsétviaszgombán kívül pl. a tormában.
sav proteáz
A proteáz enzimek feladata a fehérjék (proteinek) lebontása. A szervezetben több, jól meghatározott működésű proteáz található, a legismertebb a gyomorban, savas közegben működő pepszin ill. az eny-hén lúgos (bázikus) közegben működő tripszin, mely a bélrendszerben található.
celluláz
A celluláz enzim feladata a cellulóz lebontása.
amiláz
Az amiláz enzim feladata a keményítők részleges bontása. A tudomány mai állása szerint α-, β- és γ-amilázt, melyek a több száz maltóz (malátacukor) egységből álló keményítőt más-más helyen hasítják.
polipeptidek
A polipeptidek tíznél több aminosavegységből álló peptidek.
aminosavak
Az aminosavak olyan szerves savak, melyek molekulájában amincsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az α-aminosavak a fehérjék (proteinek) építőkövei. Azon aminosavakat, melyeket az emberi vagy állati szervezet nem tud előállítani, létfontosságú, azaz esszenciális ami-nosavaknak nevezzük. Az emberi szervezet számára 9 aminosav tekinthető esszenciálisnak, ezek: me-tionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenil-alanin, triptofán és hisztidin.
cukrok – zsírsavak – triterpének
A pecsétviaszgomba triterpén tartalma jelentősen hozzájárul a gomba gyógyhatásához. Ezek közül a legjelentősebbek a ganodersav, a lucidénsav és a lucidon.
ganodersav A-Z
A ganodersav egy lanoszetrol származék, melynek számos változatát izolálták és határozták meg. Ezek közül legismertebbek a ganodersav-A és -B.
poliszacharidok
A pecsétviaszgomba gyógyhatása első sorban a magas poliszacharid tartalmához köthető. Ezen poliszacharidok leginkább daganatellenes hatásukról ismertek.
β-D-glükán
Olyan poliszacharid, melynek lánca kizárólag glükózból (szőlőcukor) áll. A természetben a pec sétvi-aszgombán kívül a sütőélesztőben, a shii-take gombában (Lentinus edodes (Berk.) Sing.), a bokrosgom-bában (Grifola frondosa (Dicks.: Fr.) Gray) és különböző algákban fordul elő.
ásványi anyagok
kalcium (Ca), magnézium (Mg), nátrium (Na), mangán (Mn), vas (Fe), réz (Cu) és szerves germánium (Ge)